Üdvözöllek kedves eltévelyedett Olvasó  a gondoltaim világában, mely szerény véleményem szerint a kutyát sem érdekel, és valószinű egy kívülálló számára felettébb unalmas, így ezért leginkább önmagam számára íródik.

Elsősorban jelenleg az önmegvalósítás a célom, és az ahhoz vezető utam dokumentálása. Úgy érzem valahol elvesztem a testemben. Amig nem kell tükör közelébe mennem, általában jól érzem magam a bőrőmbe, de egy egy viszontlátott önarckép, vagy testkép mély nyomokat hagy. Mint ha egy idegen nézne vissza rám. Így eltökélt célom, hogy újra olyan formában lehessek, hogy büszkén nézhessek gyermekeim, férjem, és leginkább a saját szemembe.

Nem lesz az egész egy galog-galopp, meg kell saját magammal is küzdenem, de keményen! Hát szóval csipiszkukac kösd fel a gatyót, és indulj a saját utadon 😀